Göncibarack, pálinka és lekvár
A gönci barack és a magja
Tokaj-Hegyalját világszerte ismerik hiszen méltán híres bortermelő régió. Nem sokan tudják azonban, hogy a hegy másik oldala hasonló adottságainak köszönhetően valamikor ugyanolyan kíváló minőségű szőlőt termelt, a borkereskedelem központja pedig Gönc volt, ahonnan a borászok között jól ismert gönci hordó is származik. A Gönci Kajszibarack azután terjedt el a gönci vidéken, hogy az 1920-as években a szőlőt megtámadta a pusztító filoxéra. Ezután döntöttek úgy a helyiek, hogy a szőlő helyett barackost telepítenek. Azóta vált legendássá Gönc - a bor helyett - a barackosairól. A kíváló minőségű Gönci Kajszibarack 2004. szeptember 27-től nemzeti oltalom alatt áll, ami azt jelenti, hogy csak azt a gyümölcsöt szabad gönci kajszinak nevezni, amelyet itt termeltek, itt dolgoztak fel és itt is csomagoltak. Az Európai Bizottság 2011. május 20-án bejegyezte a „Gönci kajszibarack” elnevezést az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába.
Ezzel egy ezer élelmiszert magában foglaló eredetvédelmet élvező termékcsoportba került, amivel megnyílt a lehetőség arra, hogy a gönci gyümölcs és az abból készült termékek, mint a lekvár a pálinka, befőtt és ivólé különleges megkülönböztetést kapjanak az európai piacon.
A gönci kajszinak a magja is hasznos, mivel gazdag az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen, vízben oldódó B17 vitaminban. Gyógynövényszaküzletekben megtalálható keserű és édes formában is. Tudósok szerint a B17 vitamin hiánya a szervezetben daganatos megbetegedések kialakulásához is vezethet, napi ajánlott mennyiség 250-300 mg.
Azok a rémhírek, melyek szerint a barackmag fogyasztása veszélyes, mert mérgezőanyagokat tartalmaz nem teljesen igaz. Már az 1800-as években is alkalmazták daganatos megbetegedések kezelésére. Végül az 1960-as években szabadalmaztatták a laetirit előállítását. A B17 vitamin iránt azóta jelentősen megnőtt a kereslet.
A barackmagban található cián azonban nem csak legenda, viszont az élő szervezetben csak egyetlen vegyület képes felszabadítani a ciánt a B17 molekulából, ez pedig a bétaglükozidáz néven ismert enzim. Szerencsére a kibontó enzim azaz a bétaglükozidáz sehol nincs jelen veszélyes mennyiségben a szervezetünkben. Létezik egy másik fontos enzim is, a rodazén, ami képes semlegesíteni a ciánt, azonnal melléktermékké tiociánát alakítva ki a ciánból. Tehát a barackmag fogyasztása – az ajánlott mennyiségben – IGEN IS EGÉSZSÉGES!
A pálinka és a lekvár
Az alábbi cikk a Gönci Barackból készült lekvárokról az Észak-Magyarország - eszak.hu portál beszámolója, megjelent 2014. augusztusában.
Észak - Magyarország - 2014. augusztus 21.
Gönc „aranya” már jó helyen van
Felkerekedtünk, hogy megtudjuk, hol van most a híres Magyar gönci kajszibarack.
GÖNC. Júliusban még nagy volt a sürgés-forgás a Gönc környéki barackosokban, szorgos kezek szedték a messze földön híres gyümölcsöt, a Magyar gönci kajszit. De hol van most a kincset érő barack? Elindultunk Göncre, hogy megkeressük. Kiderült, nagyon is jó helyen várja a mézédes kajszi a telet: kamrák hűvösében üvegekbe töltve, cefréshordókban és rézüstökben. Göncnek egyébként is rettentően fontos a sárgabarack, mivel a város az idegenforgalom fellendülését várja a zamatos gyümölcstől.
Üvegekben
– A lekvárfőzéssel, szörpkészítéssel és befőttel még csak kísérletezünk – fogad bennünket Pecsenye Barna, a gönci Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet igazgatósági elnöke. – Ez a tevékenységünk egyelőre kistermelői szinten folyik, de szeretnénk pályázni, és létrehozni egy komoly gyümölcsfeldolgozó üzemet. Sőt a terveink között szerepel egy étterem kialakítása is. Hiszen Göncön nincs egy hely, ahol legalább egy hamburgert vagy szendvicset vehetnének az éhes turisták. Megvásároltuk a szomszéd telket is, és kialakítanánk egy kis színpadot – sorolja tovább az elnök. – Sőt, tervbe vettük azt is, hogy a turistáknak bemutatnánk a lekvárfőzés folyamatát. Egyszóval egy szabadidős teret hoznánk létre, ami hasznos kikapcsolódást nyújtana az idekirándulóknak. Szeretnénk pályázni, terveink között szerepel egy étterem is.
PECSENYE BARNA
Kattan a zár, Pecsenye Barna kitárja a lekvárfőző helyiség ajtaját. Büszkén mutatja a lekvárfőző üstöt és a dunsztoló gépet. A munka persze már befejeződött, a nyár kincsei mind ott vannak az üvegekben lekvár, szörp vagy befőtt formájában.
– De nemcsak a kajsziból főzünk lekvárt, hanem minden más gyümölcsből, ami a gyümölcsösökben megtalálható: szilvából, szederből, csipkéből, sőt a bodzát is feldogozzuk, ami ott lóg a kerítésen – mutatja az elnök. – Nagyon finom szörp készült belőle.
És nem csoda, hogy a szövetkezet lekvárjai, szörpjei mindenkinek ízlenek. Pecsenye Barna elárulja, a jó termékek titkát: először is kiváló alapanyag kell hozzá.
– A Magyar gönci kajszi természetesen annak mondható, hiszen ennek a fajtának a zamata csak a mi vidékünkön az igazi, ami a talaj összetételének, a napsütéses órák számának és a termőföldek fekvésének köszönhető. Gyümölcsösünkben másik két fajtát is termesztünk, amelyek szintén kiváló adottságokkal rendelkeznek. Aztán fontos a feldolgozás alatt a tisztaság, a szakszerű főzés és a megfelelő dunsztolás – sorolja az elnök.
Üstökben
Az igazi feldolgozás azonban nem itt történik, hanem pár kilométerrel arrébb, a szövetkezet pálinkafőző üzemében. Ide kerül majd a szövetkezet cefréje is, melyből nem kevesebb, mint 3500 liter gönci barackpálinka lesz. Pecsenye Barna még most intézi az értékesítéssel kapcsolatos ügyeket, azt azonban már most tudja, hogy a zamatos pálinkát nem hipermarketek polcain találjuk majd, hanem nívósabb helyeken, pálinkaházakban, éttermekben.
No de nézzük, hol születik a híres gönci barackpálinka
A pálinkafőzőben már Léport István szeszfőzdevezető fogad bennünket, aki lelkesen magyarázza a pálinkafőzés tudományát. Elárulja, most épp bérfőzés történik, a magánszemélyek cefréjét főzik ki, a szövetkezet cefréje pár hét múlva kerül sorra. Most sokáig csak barackot fogadnak, mert a barackpálinka igen kényes, ha a rézüstökbe ilyenkor más gyümölcs is kerül, akkor az elrontja az ízét. Három gőzös üzemű rézüstjük van, egy 800 és két 500 literes. Itt hagyományos, kétlépcsős főzés történik, aminek eredményeként tiszta és selymes ízű pálinkát kapnak. Legtöbben 50-51 fokosra kérik, de van, aki enyhébbet szeret, mondván, akkor a szesz nem nyomja el a gyümölcs ízét.
Léport István elárulja, az ország minden részéből hoznak hozzájuk cefrét, hiszen barackosuk olyanoknak is van a környéken, akik nem itt élnek. Aztán ha nem tudják a teljes mennyiséget értékesíteni, akkor pálinka lesz belőle. Az otthoni pálinkafőzést egyébként nem vetette vissza a szeszfőzde forgalmát, teszi hozzá. Otthon legfeljebb azok bajlódnak vele, akik hobbiból csinálják.
Most tehát a barackoshordók érkeznek egymás után, aztán ha már minden csepp barackpálinka az üvegekbe került, akkor jön a szilva, a körte, és a különlegességek, a szeder vagy a csipkebogyó.
Mehet!
Újabb kisteherautó gördül be a pálinkafőző udvarára. A dolgozók legurítják a cefréshordókat. Léport István kezébe veszi kis műszerét, az úgynevezett reflektométert, és megvizsgálja a hordók tartalmát.
– Rendben, ez mehet! – intézkedik.
A cefre erjedtsége ugyanis megfelelő, alkalmas a főzésre. Pár óra múlva pálinka formájában kapja meg a gazdája.
ÉM-HE (http://www.eszak.hu/uncategorized/2014/08/19/gonc-aranya-mar-jo-helyen-van.eszak )
